31-1-probiotic

Kevésbé köztudott, hogy bélrendszerünkben folyamatosan 1-2 kilogrammnyi baktériumtömeget cipelünk magunkkal, ami azt jelenti, hogy az emésztőrendszerben hozzávetőlegesen 100.000 milliárd élő baktérium van. Ez elég meglepő annak fényében, hogy a test sejtjeinek száma „mindössze csak” 10.000 milliárd körül van.

A bélnyálkahártya felszínét bevonó baktériumréteg (bélflóra vagy bélmikrobiota) kialakulása csak a születés után, a táplálkozás megkezdésével kezdődik el. A csecsemők mikrobiotájának kialakulása igen gyors, a felnőttekre jellemző komplex bélflóra a vegyes táplálkozással alakul ki. A bélmikrobiota a szervezet immunrendszerének fontos részét képezi, feladata többrétű (védelem a kívülről bejutó kórokozókkal szemben, a nyálkahártya sejtjeinek – képződésének és fejlődésének – szabályozása és bizonyos nem emészthető táplálék összetevők lebontása), melynek hatékony ellátásához a bélflórát alkotó „káros” és „hasznos” baktériumok egyensúlyi állapotára van szükség.

31-2-probiotic

Az egyensúlyi állapot felborulásának számtalan oka lehet. A modern kori konyhatechnika (hőkezelés, fagyasztás, tartósítás, stb.), ezzel összefüggésben a helytelen táplálkozás, vagy mindennapi életünk olyan járulékos velejárói is, mint a stressz, a fertőzések, gyógyszerek (elsődlegesen az antibiotikumok) megbonthatják a természetes baktérium-egyensúlyt. Ennek viszonylag gyors következménye a bélműködés különböző zavarai lehetnek: hasfájás, puffadás, székrekedés, hasmenés; hosszabb távon gyengül az immunrendszer, ami növeli a fertőzések, betegségek kockázatát. A bélbolyhok nagyobb arányú pusztulása esetén a bélfal áteresztővé válik, a mérgező toxinok közvetlenül a hashártyára kerülhetnek, ami végzetes is lehet.

Az egyensúly helyreállításához alapvetően két dolog szükséges: meg kell szüntetni az előidéző okot és pótolni kell az elpusztult bélflórát, amiben az emésztőrendszer egészségét szolgáló funkcionális élelmiszer összetevőknek, a probiotikumoknak és prebiotikumoknak van döntő szerepe.

31-3-probioticA probiotikum elnevezés a görög pro bios (“az életért”) kifejezésből ered. „A probiotikumok élő mikroorganizmusok, amelyeket megfelelő mennyiségben fogyasztva jótékony hatást gyakorolnak a gazdaszervezet működésére.” (FAO/WHO expert committee, 2001). A „gazdatest” jelen esetben az emberi szervezet, a „mikroorganizmusok” pedig olyan baktériumok, gombák, melyek szájon keresztül bejutva a szervezetbe képesek túlélni a gyomornedvek „támadását”, valamint a vékonybél enzimeit, élve elérik a vastagbelet és ott meg tudnak tapadni. Ahhoz, hogy egy baktériumot probiotikumnak lehessen tekinteni, meg kell, hogy feleljen néhány biztonsági kritériumnak (pl. betegségekkel nem hozható összefüggésbe, patogén tulajdonságok kizárása, ne hordozzon antibiotikum rezisztencia géneket), rendelkeznie kell bizonyos funkcionális tulajdonságokkal (pl. túlélő képesség, kolonizációs képesség, erősítse az immunrendszert,) és technológiai szempontoknak is meg kell, hogy feleljen (szaporodóképesség, érzékszervi tulajdonságok, életképesség a gyártás és tárolás során).

A leggyakoribb probiotikus baktériumok a Lactobacillus és a Bifidobacterium törzsekbe tartoznak, ezért a probiotikus élelmiszerek piacát a tejalapú készítmények uralják (joghurt, kefir, túrókészítmények), de folyamatos kutatás tárgyát képezik az egyéb, nem tejalapú (zöldség, gyümölcs, cereáliák) termékek kifejlesztése is.

A prebiotikumok olyan nem emészthető élelmiszer‐összetevők, melyek segítik a probiotikumok megtapadását, ugyanakkor gátolják a káros baktériumok megtelepedését. Megtalálhatók a természetben is (pl. zöldségfélék) vagy adalékanyagként kerülnek az élelmiszerekbe. Fogyasztásuk segíti a székletürítés rendezését, szerepük van a rák valamint a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, védelmet adnak a fertőzéses bélhuruttal szemben.

A pre- és probiotikumok együttes alkalmazását szinbiotikum nevezik.

31-4-probiotic

Kép forrása: http://www.jpost.com

Az a gondolat, hogy a bélflóra egészsége probiotikumokkal fenntartható, illetve, hogy a sérült bélflóra újratelepítése probiotikumokkal megoldható, egyre inkább elfogadott és erre a gyógyszer gyártók is gyorsan reagáltak. A piacon zavarba ejtően sok készítményt lehet találni, amelyet probiotikumként hirdetnek és a sikeres marketing stratégiának köszönhetően sokan olyan csodaszerként tekintenek ezekre, amelyek mindenféle emésztési problémára megoldást jelentenek és ráadásul még immunerősítők is. Valójában nagyon sok probiotikumnak tekinthető, különböző tulajdonságokkal és egymástól eltérő hatásokkal bíró baktérium- és gombatörzs létezik, de attól, hogy egy-egy termékbe 5-10 féle baktériumtörzset is „belepakolnak” nem feltétlenül lesz az a készítmény „hatásosabb”. Mint ahogy a gyártók másik kedvelt marketing fogása, hogy a probiotikumokat egyéb összetevőkkel (nyomelemek, vitaminok) társítják, sem teszi sem jobbá, sem hatásosabbá a készítményt.