Paleolit diéta II. rész

„Edd azt, ami a természetes környezetünkben hajdanán előfordult!” - Valóban ez a siker titka?
„Edd azt, ami a természetes környezetünkben hajdanán előfordult!” - Valóban ez a siker titka?

A teljes cikkért olvasd vissza a Paleo diéta 1. részét...

Összességében azt, hogy a paleolit ember mentes volt az összes étrenddel összefüggő civilizációs betegségtől sem igazolni, sem cáfolni nem tudjuk, azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az étrenddel összefüggő betegségek a legtöbb esetben 40 év felett jelentkeznek. Az akkor élt embernek sokkal nagyobb esélye volt arra, hogy agyontapossa egy mamut, fejbe vágja a szomszéd törzs egy jeles képviselője vagy sérülésben, fertőzésben múljon ki, minthogy a táplálkozással összeköthető betegségek problémát okozhattak volna neki. (kivéve mondjuk egy gyorsan ölő mérgező növényt/termést).

Ami mindenképpen a Paleo javára írható, hogy a zöldségek és gyümölcsök fogyasztását előtérbe helyezi, preferálja a halfogyasztást, illetve a magas glikémiás indexű élelmiszerek, mint az édességek, vagy más sütőipari termékek mennyiségét radikálisan csökkenti.

A paleora és összes irányzatára igaz, hogy sok tekintetben nagyon hasonló szabályok mentén működnek, mint egy low-carb diéta, ezért alapvetően annak is tekinthetők. Mivel a legtöbb keményítő alapú élelmiszer (burgonya, rizs, búza) elvonásra kerül, értelemszerűen ezen tápanyagok pótlása korlátozott, ugyanis a zöldségek gyümölcsök csak kisebb mennyiségben tartalmaznak szénhidrátokat. Maga az étrend jóval kevesebb energiát tartalmaz, mint kellene.

Mégis miért vannak pozitív visszajelzések, sikeres esetbeszámolók?

Az összes túlsúlyos személy fogyásról számol be, ami valljuk be nem meglepő, hiszen ha a magas szénhidrát tartalmú élelmiszereket gyakorlatilag nullázzuk, az a testsúlyban pozitív változásokat eredményez, és ez számos más pozitív egészségügyi változást is előidézhet. Ez természetesen nem a „bűnös” szénhidrátok elhagyásának az érdeme, hanem csak a szénhidrátok elhagyásából származó csökkent energiabevitelé.

Az sem teljesen helytálló, hogy a felsorolt civilizációs betegségek csak a helytelen táplálkozás rovására írandóak. A nagymértékben mozgásszegény életmód, az élelmiszerek könnyű elérhetősége, az automatizált világ, a környezetszennyezés nagyban hozzájárul ezen betegségek kialakulásához.

Az egészséges étrendnek nem kell se növényi, se állati alapúnak lennie, se paleolitnak se ketogénnek lennie, és nem kell kizárni belőle sem a szénhidrátokat, sem a zsírokat. Minden élelmiszer helyettesíthető egy másikkal és nincs sem kötelezően fogyasztandó, sem kötelezően elhagyandó élelmiszer. Összességében azt lehet mondani, hogy nem szabad végletekben gondolkodni, amire egyébként az emberek jelentős részére hajlamos. Minél rugalmasabb egy diéta, annál nagyobb eséllyel lehet alkalmazni a hétköznapokban. Fontos az életmódnak megfelelő táplálkozási rutin kialakítása, melyben az élelmiszerek megfelelő mennyiségben és fogyasztási gyakorisággal vannak jelen, és lehetőleg valamilyen mozgás, sport is be van építve.