Tejtermékek II. rész

Tejtermékek - Pro és kontra
Gyakran hallani a kérdést, vajon most akkor jók vagy rosszak-e a tejtermékek az egészségre nézve.

Röviden összefoglalva: az attól függ!

A teljes cikkért olvasd vissza a Tejtermékek 1. részét...

Tejcukor

A tej szénhidrát tartalma 5% körül van, amely teljes egészében cukor, egészen pontosan laktóz, és ez okozza/okozhatja a másik problémát. A felnőtt népesség egy igen jelentős hányadának a szervezete ugyanis nem képes lebontani a tejcukrot, aminek oka a lebontáshoz szükséges laktáz enzim hiánya vagy alacsony szintje, ami lehet veleszületett vagy szerzett tulajdonság. Területi eloszlásban ez meglehetősen érdekes képet mutat, egyes afrikai és ázsiai népcsoportoknál 90%-nál is magasabb az érintettség, míg Észak-Európában 5% alatti, amit (leegyszerűsítve) evolúciós okokra vezettek vissza. Normál esetben az emlősöknél, így az embernél is, a szoptatás abbamaradása után a szervezet elkezdi a laktáztermelést visszafogni, viszont a hosszú ideig állattenyésztéssel (és ezzel együtt tejtermeléssel) is foglalkozó embercsoportoknál olyan mutáció zajlott le, amelynek következtében megmaradt a laktózlebontás képessége. Laktózérzékenység esetén nem kell kétségbe esni, hiszen a tejet és sokféle tejterméket laktózmentes változatban is lehet kapni. A laktózmentesség ez esetben azt jelenti, hogy hozzáadott laktáz enzimmel alkotórészeire bontják a laktózt, így az már lebontott állapotban kerül a szervezetbe és nem okoz panaszokat.Ettől még a tej nem lesz bűnös és rossz élelmiszer, alkalmazkodnunk kell az egyéni toleranciákhoz.

Hormonok

A tehenek tejtermelő képességének fokozása érdekében bizonyos hormonokkal látják el az állatokat, ilyenek az egyes növekedési és somatotorpin hormonok, melyek növelik a tej termelődésének a mennyiségét. Ez rémisztőnek tűnhet, azonban a hormonoknak az emberi szervezetben nincs biológiai aktivitásuk, viszont a máj segítségével kisebb fehérjékre bomlanak, és gyakorlatilag sosem érik el a vérkeringést. Más szóval olyan módon bomlanak le, ahogy más fehérjék is teszik. Arról nem is beszélve, hogy minimális mennyiségben vannak jelen, 1/1000g/liter, melynek 85-90% egyébként elpusztul a pasztőrözés során.

Szív- és keringési rendszer megbetegedései

Jelenleg nincs olyan bizonyíték, ami szignifikáns összefüggést mutatna a tejtermékek és a kardiovaszkuláris megbetegedések kialakulása között. Ha aktív vagy és van egy kiegyensúlyozott étrended, abba bármely tejtermék értelmes mennyiségben megfér, hiszen napi fél liter tej, vagy annak megfelelő tejtermék fogyasztása elegendő. Ez napi 1 pohár tejet, némi kefirt vagy joghurtot, sovány túrót vagy egy kis darabka sajtot jelent.

Környezeti és etikai tényezők

Sokan környezeti és/vagy morális okok miatt mondanak le a tejtermékek fogyasztásáról, hiszen egyrészt általában véve az állati eredetű élelmiszerek előállítása sokkal több energiafelhasználással és ezzel együtt nagyobb környezetterheléssel jár, mint a növényi eredetű élelmiszerek megtermelése. Másrészt az állattartás ipari jellege, ami meglehetősen különbözik már a hagyományos szabadtartástól, felvethet bizonyos kérdéseket. A megoldás a túlzott tejtermékfogyasztás visszaszorítása lenne, illetve sokat jelenthetne a tej alternatíváinak megismerése.

Nem célunk pálcát törni senki felett, a kapott információk alapján mindenki eldöntheti magában, hogy milyen szempontokat vesz figyelembe a tejfogyasztással kapcsolatban. Azt azonban kategorikusan elutasítja a táplálkozástudomány, hogy a tejmentes táplálkozás egyenlő lenne az egészséges táplálkozással. Betegség hiányában minden élelmiszer beiktatható a táplálkozásba, amennyiben az nem jelenik meg szélsőséges mennyiségben.

Referenciák

Finn SC. The skeleton crew: is calcium enough? J Women’s Health 1998;7(1):31-6.

Nordin CBE. Calcium and osteoporosis. Nutrition 1997;3(7/8):664-86.

Reid DM, New SA. Nutritional influences on bone mass. Proceed Nutr Soc 1997;56:977-87.

Tucker KL, Hannan MR, Chen H, Cupples LA, Wilson PWF, Kiel DP. Potassium, magnesium, and fruit and vegetable intakes are associated with greater bone mineral density in elderly men and women. Am J Clin Nutr 1999;69:727-36.

Woodford K. Devil in the milk. 2007. Chelsea Green Publishing. White River Junction, VT.

Thorning TK, et al. Milk and dairy products: good or bad for human health? An assessment of the totality of scientific evidence. Food Nutr Res 2016;60:32527.

Malekinejad H & Rezabakhsh A. Hormones in dairy foods and their impact on public health – a narrative review article. Iran J Public Health 2015;44:742-758.

Hartmann S, et al. Natural occurrence of steroid hormones in food. Food Chem 1998;62:7-20.

D.P. Mohanty, et al. Milk derived bioactive peptides and their impact on human health – A review. Saudi J Biol Sci. 2016 Sep; 23(5): 577–583.

Jensen RG. The composition of bovine milk lipids: January 1995 to December 2000. Journal of Dairy Science. 2002 Feb 1;85(2):295-35.

Novák Péter táplálkozástudományi szakember

Novák Péter

táplálkozástudományi szakember