A bél egészsége II. rész

Kollagén és glutamin a megoldás? Sokan így gondolják.
Kollagén és glutamin:

Az utóbbi időben megjelentek a táplálékkiegészítők piacán a kollagént és glutamint tartalmazó termékek, melyek a bél egészségét hivatottak támogatni. Az igazság azonban az, hogy egyik összetevőre sincs bizonyítékunk, hogy pozitív hatással lenne a mikrobiom összetételére, illetve a bél áteresztő képességére.

A glutamin valóban elsődleges tápanyag a bélsejteknek, azonban étrendi hiánya valószínűtlen, ugyanis az egyik leggyakrabban előforduló aminosav forrásunk, arról nem is beszélve, hogy a nem esszenciális aminosavainkat, úgy mint a glutamint a szervezet képes előállítani.

A kollagénben található aminosavak szintén megtalálhatóak jobban hasznosuló fehérjeforrásokban is. A kollagén alacsony biohasznosulása és esszenciális aminosav hiánya miatt nem helyettesítheti a teljes értékű fehérjeforrásokat és az edzés utáni fehérje kiegészítést sem.

Probiotikum:

A probiotikus készítmények olyan funkcionális élelmiszerek, amelyek élő mikroorganizmusokat tartalmaznak. Ezek a készítmények megjelenhetnek kapszula formájában táplálék kiegészítőként, de beszélhetünk a fermentált élelmiszerekről is, úgy mint a joghurt, kefir és társai.

A probiotikumok hatásának vizsgálata nehézkes és nem is lehet meggyőző kijelentéseket tenni a hatékonyságukról, azonban a vizsgálatok következetesen azt mutatják, hogy az általános emésztőrendszeri, illetve a fermentált élelmiszerek fogyasztásával társult megnövekedett mikrobiális sokféleség javítható.

További kutatásokra és ellenőrzött tanulmányokra van szükség annak meghatározására, hogy melyik probiotikumhoz mely adagok kapcsolódnak a legnagyobb hatékonysággal és azt milyen egészségügyi állapotban lehet hatékonyan felhasználni. Nem kétséges, hogy a probiotikumok szerepe a táplálkozásban és az orvostudományban jelentősen meg fog nőni a következő évtizedben.

Probiotikumok:

Egyes fajok/törzsek:

  • Lactobacilli
  • Bifido bacter
  • Élesztő

Megtalálhatóak:

  • bizonyos élőflórás joghurtokban
  • kefirekben
  • savanyúságokban, ha az fermentálva készült
  • bab
Prebiotikum:

A prebiotikumok nem emészthető élelmiszer-összetevők, melyek fogyasztása szelektíven támogatja a béltraktusban lévő egy vagy több jótékony baktérium szaporodását, illetve aktivitását. Ezáltal hozzájárul az egészségi állapot javításához.

A prebiotikumok elősegítik:
  • székletürítés rendezését
  • fertőzéses bélhurut elleni védelmet
  • rák kialakulásának megelőzését
  • cukorbetegség kezelését
Prebiotikumok:
  • Inulin
  • Frukto‐oligoszacharidok (FOS)
  • Galakto‐oligoszacharidok (GOS)
  • Rezisztens keményítők
  • egyéb oligoszacharidok..

Megtalálhatóak:

  • árpa
  • zab
  • rozs
  • quinoa
  • hagyma
  • banán
  • búza
  • fokhagyma
  • articsóka
  • bab

Ha csupán prevenciós megfontolásból fogyasztanál pre- és probiotikus termékeket, elegendő ha az előzőkben felsorolt élelmiszereket beiktatod a táplálkozásodba. Az egyensúly fenntartásáért úgyis a megfelelő táplálkozási rutin lesz a felelős. Esetleges egészségügyi probléma esetén érdemes konzultálni az orvosoddal, hogy miként és mely termékeket érdemes alkalmaznod!

Referenciák

Hawrelak, Jason A. and Stephen P. Myers. The causes of intestinal dysbiosis: a review. Alternative Medicine Review, June 2004.

Huffnagle GB. The Probiotics Revolution. 2007. Bantam Books.

Pagnini C, et al. Probiotics promote gut health through stimulation of epithelial innate immunity. Proc Natl Acad Sci USA 2009 Dec 14 Epub.

Ramakrishna BS. Probiotic-induced changes in the intestinal epithelium: implications in gastrointestinal disease. Trop Gastroenterol 2009;30:76-85.

Heller KJ. Probiotic bacteria in fermented foods: product characteristics and starter organisms. Am J Clin Nutr 2001;73:374S-379S.

Diop L, et al. Probiotic food supplement reduces stress-induced gastrointestinal symptoms in volunteers: a double-blind, placebo-controlled, randomized trial. Nutr Res 2008;28:1-5.

Gibson RS. The role of diet- and host-related factors in nutrient bioavailability and thus in nutrient-based dietary requirement estimates. Food and Nutrition Bulletin 2007;28:S77-S100.

Bibbo, S., Ianiro, G., Giorgio, V., Scaldaferri, F., Masucci, L.,Gasbarrini, A., & Cammarota, G. (2016). The role of diet on gut microbiota composition. European Review for Medical and Pharmacological Sciences, 20(22), 4742–4749.

Chung, W. S. F., Walker, A. W., Louis, P., Parkhill, J., Vermeiren, J., Bosscher, D., … Flint, H. J. (2016). Modulation of the human gut microbiota by dietary fib

Novák Péter táplálkozástudományi szakember

Novák Péter

táplálkozástudományi szakember