A feldolgozott élelmiszerek nyomában

A feldogozott élelmiszerek kapcsán gyakran jut eszünkbe valamilyen negatív jelző, pl. az egészségtelen vagy a „műanyag”.
A feldogozott élelmiszerek kapcsán gyakran jut eszünkbe valamilyen negatív jelző, pl. az egészségtelen vagy a „műanyag”, de lehetne még sorolni.

A feldolgozott kifejezés azonban sokkal több élelmiszerre igaz, mint ahogy azt elsőre gondolnánk, ugyanis minden olyan élelmiszer, ami valamilyen technológiai eljáráson átmegy, úgymint a mosás, vágás, darabolás, hőkezelés, fagyasztás, fermentálás, főzés, csomagolás, stb., feldolgozott élelmiszernek számít. Ide értve még azt is, ha pl. az eltarthatóság érdekében különböző összetevőket adunk az élelmiszerekhez.

Ennek tudtában nem lenne szerencsés egyértelműen kijelenteni, hogy minden feldolgozott élelmiszer ártalmas az egészségünkre.

Nem minden feldolgozási eljárás teszi ugyanis az élelmiszereinket egészségtelenné, a feldolgozás számos pozitív tulajdonságot is eredményezhet.

Például a tej zsírtartalmának csökkentése, a laktózmentes termékek előállítása, a termékek vitaminokkal történő dúsítása, számos, nyers formájában nem használható gabonaféle (búza, kukorica, stb.) táplálékként történő hasznosítása, vagy éppen a táplálékkiegészítők (mint pl. a fehérjekiegészítők) szintén a feldolgozási folyamat eredményei.

Persze számos eljárás és számos feldolgozott élelmiszer létezik, ami nem optimális az egészségünkre nézve.

Ilyenek például azok az eljárások, amelyek során transzzsírsavak keletkeznek, vagy amelyeknél a feldolgozás során csökken a vitamin-, ásványianyag- és rosttartalom. Az erősen feldolgozott élelmiszerekkel kapcsolatban az egyik legnagyobb probléma, hogy a magas zsír és szénhidrát tartalmuk miatt azok általában nagy kalóriatartalmú készételek, amelyeknek viszont a „telítő” értéke alacsony, ezért a túlevésük szinte garantált. Egy egészséges táplálkozási rutin főleg teljes, minimálisan feldolgozott élelmiszerekből biztosítja a megfelelő rost, mikro- és makrotápanyag bevitelt, és ebbe beleférnek bizonyos feldolgozott élelmiszerek is, mint a fehérje porok, dúsított élelmiszerek, stb..

Az alkalmanként fogyasztott erősen feldolgozott élelmiszerek az egészségre minimális hatással vannak, azonban ha túlfogyasztjuk őket, akkor hosszú távon következményekkel lehet számolni. Kiváltképpen akkor, ha ehhez egy egészségtelen, mozgáshiányos, alkoholfogyasztással és dohányzással terhelt életmód is társul.

Referenciák

Monteiro C, Levy R, Claro R, et al. (2010). A new classification of foods based on the extent and purpose of their processing. Cad Saude Publica 26(11), pp. 2039-2049.

Floros J, Newsome R, Fisher W, et al. (2010). Feeding the world today and tomorrow: the importance of food science and technology. Comprehensive Reviews in Food Science and Food Safety 9(5), pp. 572–599.

Dwyer J, Fulgoni V, Clemens R, et al. (2012). Is ‘Processed’ a four-letter word? The role of processed foods in achieving dietary guidelines and nutrients recommendations. American Society for Nutrition 3, pp. 536-548.

Novák Péter táplálkozástudományi szakember

Novák Péter

táplálkozástudományi szakember