Tejtermékek I.rész

Gyakran hallani a kérdést, vajon most akkor jók vagy rosszak-e a tejtermékek az egészségre nézve.

Röviden összefoglalva: az attól függ!

Ez az írás segít számodra eldönteni, hogy a valós információk alapján számodra mit jelentenek a tejtermékek.

A tejtermékek egy elég nagy élelmiszercsoport. Ide tartoznak a különböző állati tejek, sajtok, joghurtok, kefir, jégkrémek, vaj, stb., amelyek különböző makrotápanyag sűrűséggel rendelkeznek. Ahogy az jól ismert, az emberek tejtermékemésztő képessége nagyban eltérhet, függhet a genetikától, kortól, bélrendszer egészségétől (gyulladásos bélbetegségek) vagy éppenséggel a mikrobiom állapotától. Fogyasztásukat befolyásolja az ízük, kulturális szokásaink, ideológiai elvek és számos más tényező is.

Legnépszerűbb tejtermék maga a tej, amely gyakorlatilag az első élelmiszer, amihez minden újszülött emlős képes hozzájutni. Egy elég tápanyagdús élelmiszer, tartalmaz zsírokat, szénhidrátokat, fehérjéket, ezen felül ásványi anyagok és vitaminok is nagyobb mennyiségben találhatóak benne.

Zsír

A nyers tej zsírtartalma ~3,5-4,5%, amit a tej ellenzői egyszerűen úgy aposztrofálnak, hogy a tej „tocsog a zsírban”. Ez elég merész kijelentés, főleg mondjuk a szalonna (>50%), a téliszalámi (~46%), vagy akár csak a sertés párizsi (18%) zsírtartalmával összehasonlítva. Ráadásul alapvetően nem „nyers” tejet fogyasztunk, és ha úgy tetszik, akkor választhatunk 1,5%-os, vagy akár 0,5%-os tejet is. Megtalálhatók benne kisebb mennyiségben omega-3 zsírsavak is, bár ezt erősen befolyásolja az állat tartásának, illetve a tej feldolgozásának módja. A tejzsírban több mint kétszáz különböző, jellemzően rövid szénláncú zsírsav található (többségük csak nyomokban), amelyek könnyebben szívódnak fel, mint a hosszú láncúak. A homogénezés során a tej zsírgolyócskáit fizikai úton elaprózzák, melynek hatására az még könnyebben emészthető lesz.

Fehérje

A tej átlagos fehérjetartalma 3,4–3,5% és összetételének köszönhetően napi fél liter tej elfogyasztásával gyakorlatilag kielégíthetjük szervezetünk esszenciális aminosav szükségletét, ami közérthetően és egyszerűen azt jelenti, hogy a tej és a belőle készített tejtermékek magas biológiai értékű fehérjeforrások. Itt azonban már lehetnek problémák, a tejfehérjének ugyanis döntően két összetevője van, a kazein– és a savófehérje, és az előbbi egyeseknél allergiás tüneteket okozhat. A tejfehérje-allergia tulajdonképpen egy veleszületett, jellemzően örökletes anyagcsere betegség, amely általában csecsemőkorban, a tehéntej étrendbe vezetése után alakul ki, de tejfehérjementes étrenddel többnyire (kb. 90%-ban) pár év alatt kinőhető. Amennyiben nem, akkor sajnos le kell mondani a tejfogyasztásról, de ettől az még nem rossz élelmiszer, számodra jelent csak gondot.

Vitaminok és ásványi anyagok

A tej, különböző koncentrációban szinte az összes zsírban és vízben oldódó vitamint tartalmazza, amelyek közül különösen értékesek a B-vitamin-csoportba tartozók (B1, B2, B6, B12), valamint az A- és D-vitamin. A tej feldolgozása során felléphetnek veszteségek, módosulhat néhány vitamin koncentrációja, de ez igazából csak a C-vitamin esetében számottevő. Talán még fontosabb a tej ásványi anyag tartalma, különösen a kalcium, ami fontos építőköve a csontozatnak, és ebben a tekintetben az összes élelmiszer-kalcium közül a legjobban hasznosítható. Ennek ellenére a tejfogyasztás nem kizárólagos feltétele a jó kalcium ellátottságnak, hiszen a zöldségfélék, úgymint a brokkoli, gomba, fejes káposzta, bab, csicseriborsó szintúgy magas kalciumtartalommal bírnak, bár ezekből való felszívódását antinutritív anyagok befolyásolhatják, ettől függetlenül a szükségletek megoldhatóak.

Folytatás következik....